Növénycsontvázak 

hajladoznak a réten 

szeles délután

Kristály-lelkemre 

szavak becsapódása 

mintákat rajzol.

Szélre várnak csak 

s búcsútáncba kezdenek 

kertem díszei.

Vízben levegő 

szétgurult igazgyöngy-ék 

nézd, nem süllyed el.

 

Imbolygó száron 

mocsárból tör ég felé 

a lótusz bölcső.

Elmúlt már a nap 

fejemben gomolyognak 

érzések, szavak.

I. 

Eltűnik a fény, 

válik emlék szövetből 

álom takaró. 

II. 

Érkezik a fény 

s lesz álomfonálból 

valóság ruha. 

Törékeny szálra 

gyöngyöket fűz a pára. 

Cseppből élet lesz.

Óriáskerék -

 szivárvány ívét festi 

a felhős égre

Őszi párában 

alszik már a Balaton 

Mozdulatlan csend

Mély-sötét éjt
Nappallá varázsolva
Érkezik a fény