Űrhajónk földgömb 

felette a világűr 

pöttyös kupola 

vonatablakban 

suhanó napok között 

együtt utazunk 

Anatómia 

a szirmok, bibék, porzók 

csak együtt virág 

gubbasztó madár 

kalitkában figyeli: 

rácsot bont a fény 

forróság után 

hómintákat rajzolok 

főzőlapomon 

Táncolni vágyó 

sziluett virágcsokor 

sóvárog, hallgat 

már volt vízkereszt 

karácsonyfám díszeit 

újra elteszem 

árnyék nélküli, 

fehérlő köd előttem 

merre induljak?